Az elkövetkező napokban kerül sor a három legérdekesebb magyarországi farsangi népszokásra. A mohácsi busójárásra – mely 2009 óta az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO listáján szerepel – február 4-9. között kerül sor. A mohai tikverőzést, mely 2011-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, február 9-én tartják. A Nemzeti Jegyzéken szereplő legfrissebb örökségelemet, a rábavidéki szlovének rönkhúzását február 6-án tekintheti meg a közönség.

 A mohácsi busójárás maszkos télűző szokása farsang csütörtöktől húshagyó keddig tart, főszereplői a rémisztő külsejű, faálarcos, bundába öltözött alakok, a busók. A tánccal, zenével kísért, immár nemzetközi hírű népünnepéllyé alakult eseménysorozatban részt vesz a város lakossága, számos busócsoport, a maszkokat és eszközöket készítő kézművesek, valamint zenészek, táncosok és a látogató közönség is. A busójárásnak része a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, busók átkelése a Dunán, zajkeltés, néptáncbemutató, kézműves vásár, kiállítás; nem hiányoznak a spontán akciók és megnyilvánulások sem, mint például a nemek közti játékok és az ijesztgetés.

A busójárás az eredeti hagyomány szerint házról házra járó télűző, és termékenységvarázsló szokás volt, de egyben a fiatal legények férfiavató rítusait is hordozta. A városka sokác negyedében a farsang és a tél végét a tűz körüli tánccal, a kolóval ünnepelték. Ma már az egész városra kiterjed a busók változatos programja.

 A busójárás időpontja idén: 2016. február 4-9.

 A mohai tikverőzés a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A falu fiatal legényei jellegzetes maskaráikban házról házra járva adományt gyűjtenek és bekormozzák az emberek arcát. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről” kapta, amely egyébként a jószág termékenységét igyekszik szimbolikus cselekedettel segíteni: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megérintik. Eredetileg az ország más vidékein is sokféle változatban ismert volt a szokás, amely mára a Fejér megyei Mohán maradt fenn. Az egyes generációk továbbadják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjét a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyokkal együtt. Az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.

A tikverőzés napja idén: 2016. február 9.

A rábavidéki szlovének rönkhúzását akkor tartják meg, ha a senki sem házasodik a faluban farsang idején. A lakodalmi paródia során hajadon lányok és nőtlen fiúk koszorúslánynak és vőfélynek öltözve egy kb. 25 méteres, feldíszített fenyőrönköt húznak végig a falun. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett fiatal pár ül. A „vőlegényt” és a „menyasszonyt” a násznép kíséretében kikérik, majd egy kisebb fenyőfát jelképesen kivágnak. Ezután beállnak a már előző nap feldíszített hatalmas rönkhöz. A menetet hintón kíséri a bíró, a kisbíró, a jegyző és a pap. A faluba érve esketéssel és lakodalommal ér véget az esemény. Az elhangzó beszédek két nyelven, szlovénul és magyarul zajlanak. A vőfély a 200 éves vőfélykönyv szövegével, régies helyi szlovén nyelvjárásban hívja a résztvevőket a lakodalomba. A szokás nem csak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik.

A rönkhúzást február 6-án, szombaton tekinthetik meg az érdeklődők a Vas megyei Kétvölgyön.

Fantasztikus látvány, izgalmas szimulátorok és valódi űrhajóskiképző berendezések várják azt, aki ellátogat a Millenáris Park B pavilonjába, a pénteken megnyílt Űrkiállításra. A sajtóbemutatón részt vett többek között Farkas Bertalan, az első és úgy tűnik, az egyetlen magyar űrhajós is, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy történelmi jelentőségű ez a kiállítás, hiszen vannak eredeti felszerelések (például űrruhák, Holdjáró, holdkőzet - amit meg is lehet tapintani). Sokan makettek segítségével ismerkedhetnek meg az űrkutatással.

Valóban, ahogy a címben is szerepel a MIR  űrállomás egy része is ki van állítva, frenetikus érzés az űrhajósok lakóhelyét felfedezni, az űr wc-t például, de minden egyebet is, még egy szobabicikli is van a plafonon, annak aki edzeni akar. A rendkívül látványos és szórakoztató űrexpó a tudomány határain is túlmutat, hisz a kiállított dolgok közt ott van a Star Wars főszereplőjének, Darth Vadernek egy 2,02 m magas kellékmásolata is, mert ahogy a kiállítás megálmodói mondják: a Star Wars világa kitalált ugyan, de kiterjeszti az emberi képzelet határait.

Interaktív, igazi XXI. századi kiállításról van szó, ahonnan valóban nem hiányzik az interaktivitás, nem csak szimulátorokkal lehet gyakorolni a zéró gravtitációs leszállást. Kipróbálhatjuk azt is, hogy milyen az űrben szerelni, és milyen nehézségekkel kell ott megküzdeni.

Az űrben használatos szerelő szék ias kipróbálható, csakúgy, mint az űrhajósok képzéséhez használt forgó-eszköz, amivel a rakéták lezuhanását imitálják, de ez is kipróbálható, csakúgy, mint ahogy be lehet ülni leszálló kabinba és még sok egyéb dolgot is testközelből lehet szemügyre venni, vagy megtapasztalni.

Sok jó pont a magyar szervezőknek: ugyanis sokan nem tudják, hogy bizony évtizedek óta több magyar intézet is benne van akár amerikai, akár szovjet, vagy más állambeli űrprogramban, és majdnem egy egész szekciót szántak azokra a tudósokra, akik konstruáltak valamit. A „Gateway to Space” űrkiállítás eredeti utazó anyagát kiegészítendő, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Gyűjteményének anyagából kiválasztott tárgyak is ott sorakoznak a Millenárison. Így látható az az űrkabin is, amivel Farkas Bertalan és társa visszatért a Földre, valamint az a holdjáró is, aminek a kerekeit magyar tudósok tervezték.

A rengeteg interaktivitás és szimuláció mellett még egy szkafanderbe is beállhatunk, hogy igazi "földi" űrhajósként lefotózzanak a barátaink.

Fejes Imre

 

Ha imádja a doromboló szőrgombócokat, látogasson ki a Felis Hungarica - FIFe Nemzetközi macskakiállításra a Camponába december 12-13-án.

300 gyönyörű cica társaságában lazíthat egyet a karácsonyi forgatagban. A több mint 20 fajta mini tigris 16 országból érkezik. Fajta-bemutatón és fajta-összevetőn alaposan meg lehet majd ismerni például a maine coon, a norvég erdei és a szibériai macskát. A kiállításon testközelből megcsodálható WW15 Alba Regia Busy Bee, a legújabb világgyőztes burma cica is.

Persze nincs macskás esemény macskás vásárfia nélkül. A két napon macskatápok, macskajátékok, macskás kerámiák vásárolhatók. További információ: www.macskakiallitas.hu

2015. december 5-én, szombaton ismét megrendezik a Rotaract Gyerkőckarácsonyt, amelyre az öt budapesti Rotaract klub gyermekotthonok kis lakóit invitálja. Az előző három év sikerei után igyekeznek ezt a napot a 6 és 16 év közötti gyerkőcök számára ismét egy igazi karácsonyi mesévé varázsolni. Az eseménynek idén a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont, mintegy száz árva gyermeknek biztosít egész napos játékos és kulturális elfoglaltságot. A programok délelőtt 9 órakor kezdődnek egy rövid megnyitóval, majd a tízórai elfogyasztása után bűvész trükköktől nyílnak nagyra az álmosan maradt szemek. Ha mindenki megérkezett, tornáznak együtt egy nagyot. A Mikulás idén már korán ellátogat a gyerekekhez, megajándékozza őket többek között Libri könyvekkel is.

Ezután sütit díszítenek, arcot festenek, lufit hajtogatnak a gyermekekkel. Ebéd előtt érkezik egy extrém sportcsapat, a Jamnastix Freestyle Crew, akik a televízióban népszerű Hungary’s Got Talent tehetségkutató műsor után most itt brillíroznak. Vendég lesz Bangó Adrienne is. A rendkívül tehetséges, hegedűn játszó lány mindössze 12 éves, nemrég lépett ki a világot jelentő deszkákra Hungary´s Got Talent-ben. A gyerekekkel énekel majd karácsonyi dalokat Horányi Juli, az X-Faktor előző szériájának felfedezettje.

Program:

9.00: Gyerkőcök fogadása, tízórai. Élményszigetek: arcfestés, sütidíszítés, Xbox, lufihajtogatás a nap végéig

9.20: Megnyitó (Bánfalvi Zita, a Rotaract klubok budapesti koordinátora)

9.30 – 10.00: Szabados Csaba bűvésztrükkök

10.00 – 10.30: Reggeli aerobik Bánfalvi Zitával

10.30 – 11.00: Mikulás érkezése, ajándékozás

11.00 – 11.30: Arcfestés, lufihajtogatás, sütidíszítés, karácsonyi dalok Horányi Julival és Bangó Adriennel

11:30 – 12:15 Jamnastyx Freestyle Crew extrém sportcsapat

12:15 – 13:00 Ebéd

 A Rotaractról:

A Rotaract, a Rotary klubok ifjúsági szervezetei, illetve a támogatásukkal működő nemzetközi klubhálózat. Tagjai közösségük építése, és egy barátságosabb jövő megteremtése mellett elkötelezett 18 és 30 év közötti fiatalok, akik nem csak kellemesen, de hasznosan is szeretnék eltölteni szabadidejüket.

 

Advent a Várkert Bazárban

Az adventi sokadalmak sorába idén belépett a csodaszép Várkert Bazár is. Új helyszín, új programkínálattal, új ragyogással. A főváros különleges ékszerdoboza, ahol a művészet és a természet egymást kiegészítve él. Az épületegyüttesben múlt és jelen, klasszikus és modern alkot egységet, így lett alkalmas a legkülönlegesebb programok, koncertek, kiállítások, események befogadására.

A kiállító terek, a multifunkcionális rendezvénytér, a neoreneszánsz kert, az éttermek és a kávéház azt a célt szolgálja, hogy az év minden szakában idelátogató vendégek megtaláljanak minden nekik tetsző szórakozási lehetőséget.

Európa legnagyobb adventi gyertyái

Egyedi látnivalót kínál majd a Várkert Bazár előtt felállított, a Hello Wood nemzetközi művészeti program által, erre az alkalomra készített, ünnepi gigantikus installációja. A különleges négy gyertya ott áll a kert bejáratával szemben. Az első gyertyát Csukás István, a nagyon jól ismert meseíró gyújtotta meg az elmúlt vasárnap.

A kicsiknek kézműves foglalkozás, gyermekjátszó, táncház, interaktív gyerekműsorok szólnak. A késődélutáni, esti szórakoztatásról hazánk kiemelkedő művészei, társulatai gondoskodnak, többek között a Budapest Táncszínház, a Virtuózok produkció, a Sárik Péter Trió, a Pál István Szalonna és a családja, valamint A Fölszállott a Páva középdöntős és döntős gyermekversenyzői.

A további hétvégék programjait a „bővebben” szóra kattintva láthatják.

Soha aktuálisabb politikai bestsellert, mint amilyen Henry Kissinger Világrend című kötete. Egyáltalán: mi is az a világrend? Mikor lehetünk nyugodtak, hogy nem várhatók nagyobb politikai világrengések? Hát nem most, az biztos. De tévedés azt hinni, hogy az új kataklizma szeptember 11-gyel kezdődött.

Hogy akkor mikor, hol és miért? Nos, erre igyekszik választ adni ez a szellemesen megírt könyv, amelyet a világ egyik legbefolyásosabb politikusa írt, és amely izgalmasabb. ki tudja hány da Vinci-kódnál. A szerző kétezer év történetéhez nyúlik vissza, hogy megmagyarázza, amit ma, a XXI. században nem értünk.

Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már második. kiadását élő Kínáról című könyve után itt a 92 évesen is aktív politikai elemző arra keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e?

 Mintha csak a párizsi terrorhullámra utalna a könyv bevezetőjében, amikor azt írja: „ a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen lévő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat”.

Főleg erre az utóbbira figyeljünk, no meg arra, hogy „az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket”. 

Ma már nincs csak párizsi terror. Nem véletlen, hogy a világ számos európai fővárosában ugyanúgy gyászolták az áldozatokat, mint honfitársaik, főleg, hogy számos nem francia is elhunyt a robbantásos merényletsorozatban, mint ahogyan számos franciának és más állampolgárságúnak sikerült megmenekülnie. Nincs lassan olyan pontja ma a világnak, ahol éppen ne tartózkodnának külföldiek.

Oroszország és Amerika viszonya, az atomhatalmak felelőssége, a Közel-Kelet újfajta súlya – mindezek állandó változása olyan tényezők, amelyek még hosszú ideig meghatározzák a világrendet.

Kissinger, a Nobel-békedíjas, tapasztalt diplomata, volt külügyminiszter, szinte minden amerikai elnök mögött ott állt és tanácsaival segített eligazodni az egyre bonyolultabb világban. Rendet persze ő sem tud teremteni – de abban segíthet az Antall József Tudásközpont által gondozott kötet, hogy értelmezzük a hétköznapok egyre aggasztóbb történéseit.

Elek Lenke

Koreai Kulturális Fesztivál 2015. október 3 -12.

Korea államalapítási ünnepének alkalmából több mint egy héten át tartó nem mindennapi kulturális fesztivált szervez a Koreai Köztársaság Nagykövetsége és szervezetei. A programsorozat keretein belül koreai vásár, gasztronómiai sétány, K-pop táncvereseny, divatbemutató, ingyenes zenés- és táncos előadások és kiállítások kerülnek megrendezésre. A programoknak a Koreai Kulturális Központ, A Hagyományok Háza, a MOM Kulturális Központ és a Sirály sétány biztosítja a helyszínt.

Az eseménysorozatot október 3-án 19:30-tól a a Hagyományok Háza színpadán “A király egy napja” című udvari táncelőadás nyitja meg a Nemzeti Gugak Táncszínház együttesének előadásában, élő zenei kísérettel. Az előadás betekintést nyújt Korea múltjában egy olyan történeten át, ami a királyi palota egy ünnepélyes estjét jeleníti meg.

Október 7-én a MOM Kulturális Központ előtt található Sirály sétányra látogatók Koreában érezhetik magukat. Kulturális programok, vásár, koreai vállalatok standjai és gasztronómiai sétány nyílik 12 órától egészen este 20 óráig.

16 és 20 óra között a K-pop zene szerelmesei hallgathatják meg kedvenc dalaikat és mutathatják meg tánctudásukat egy verseny keretein belül. Ugyanezen a napon szemben a sétánnyal a Koreai Kulturális Központban kerül megrendezésre a hivatalos koreai nemzeti ünnep zártkörű fogadása, mely a “Kontinenseken átívelő barátság” jegyében kerül megrendezésre. A koreai divat is helyet kap majd egy rendhagyó divatbemutatón keresztül.

Október 8-tól a Koreai Kulturális Központ egyszerre két kiállítással is várja az érdeklődőket. “A modernitás jelei és a koreai tradíciók” című tárlat november 30-ig mutatja be hét koreai képzőművész koreai tradicionális színekkel és technikával készült modern formába öltött alkotásait. A kiállításon többek között kőből készült installációk, meditatív fotográfiák, koreai lakk- és textilművészet is látható.

Milyennek látják Koreát a külföldiek? 2013 óta e kérdés jegyében hirdet pályázatot minden évben a Koreai Kulturális és Információs Szolgálat (KOCIS) Talk Talk Korea címmel. Kreatív fotó, videó, képregény (webtoon), képeslap és kalligráfia kategóriában készült művekkel lehetett részt venni a versenyen a világ minden tájáról. A nemzetközi pályázaton idén 143 ország, köztük Magyarország is számos kiváló pályaművel képviseltette magát. Október 8-tól november 30-ig a Koreai Kulturális Központ kiállítóterében a 2014 és 2015 évi versenyek díjazott alkotásait mutatják be. bemutatásra.

A fesztivál záró előadásán az Oulime Együttes és a Pocheon Városi Művészeti Társulat közösen lép a MOM Kulturális Központ nagyszínpadára október 12-én 18:30-tól. “Láthatatlan határvonal” című előadásuk a Jin Szigeti Szelleműző (Jindo Sitgimgut) sámánszertartás hagyományából merít, mely a hagyományos koreai temetési rituálék legkülönfélébb módozataiból tevődik össze. A darab fontos eleme, hogy modern formába öntötte a szelleműző szertartást (gut) és a sámán hitet megjelenítő művész karakterét, a sámánt (mudang).

A programokra a belépés ingyenes, azonban a korlátozott férőhelyek száma miatt október 3- i és 12-i előadásokra előzetes regisztráció szükséges a www.koreaikultura.hu honlapon keresztül.

Szeptember utolsó hétvégéjén hagyományosan egy-egy múzeumi tájegység válik a szentendrei Skanzen programjának főszereplőjévé. Az idén a Dél-Dunántúli régió mutatkozik be; a skanzenesek szeretnék megismertetni a közönséget a tájegység sajátosságaival, ottani kiállításaik különlegességeivel.

Szeptember 27-én élet tölti meg a Baranyából, Somogyországból, Tolnából és Zalából származó portákat; megelevenednek a dél-dunántúli szokások, előkerülnek a színpompás viseletek, melyeket akár fel is lehet próbálni, és a táncházban somogyi kanásztáncot, baranyai ugróst, tolnai karikázót rophatnak a táncos lábúak.

Szüret idején nem hiányozhat a mustkóstolással egybekötött szüreti bemutató sem, aki pedig megéhezik, jellegzetes somogyi ételeket kóstolhat. Mivel Somogy megye a pásztorokról és a pásztorművészetről nevezetes, a Pajtamoziban pásztoros, bárányos válogatás fut a Magyar Népmesék rajzfilmsorozatból reggeltől estig, és azt is megtudhatja a nagyközönség, hogyan készítették a pásztorok spanyolozott műremekeiket.

A legkisebb látogatókat dél-dunántúli mondókák, ölbeli játékok és altatódalok várják, az ügyeskedni vágyó lurkók pedig bojtárpróbán vehetnek részt, gyöngyöt fűzhetnek, vagy kipróbálhatják, hogyan működik a krumpliból faragott nyomda, amivel a régióban annak idején a falat dekorálták a házat csinosító menyecskék.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak ebben a tájegységében különösen sok datált tárgy van – használati eszközök, épületelemek, melyekre készítőjük évszámot festett, vésett -, így kicsik-nagyok számára izgalmas lesz az évszámkereső játék, ahol az évszámmal ellátott tárgy megtalálója korabeli napilapokból ollózott hírek segítségével mini időutazáson is részt vehet; megtudhatja, mi történt a környéken akkortájt. A Skanzen Dél-Dunántúl tájegységének két állandó kiállítása, a Búcsú a parasztságtól és A történelem sodrában ezen a napon tárlatvezetéssel, illetve speciális demonstrációs technikával várja Szentendrén a látogatókat. 

 

Több mint 100 évig lappangó magyar remekmű és egy híres színésznő különleges gyűjteménye kerül kalapács alá 

A 109 éve lappangó, most előkerült festmény, Berény Róbert Monacói tengerpart című alkotása kerül kalapács alá a Virág Judit Galéria 50., jubileumi aukcióján, 2015. október 5-én. Az ünnepi árverést jó néhány műtárgypiaci különlegesség mellett az is kivételessé teszi, hogy sorsolás keretében is gazdára találhat négy műtárgy, melyek összértéke meghaladja a 15 millió forintot.

Barki Gergely, az ismert képvadász-művészettörténész szerint igazi, az életműből is „kiragyogó” képritkaság a most előkerült mű. A festmény, amelyet Párizsban, a Függetlenek Szalonjában 1907-ben állítottak ki, egyike annak a hat alkotásnak, amely Berényt egy csapásra a legmodernebb festészeti trendet képviselő fauve-ok, a „vadak” csoportjába, azaz a nemzetközi élvonal szereplői közé emelte. Berényt már kortársai közül is sokan zseninek tartották, a kor leghaladóbb művészeivel, többek között Picassóval, Matisse-szal, Gertrude Steinnel, Max Weberrel, Ady Endrével ápolt közeli barátságot.

 Az ünnepi árverésen számos műtárgypiaci különlegesség szerepel, többek között egy monumentális Kádár Béla-festmény, mely egyesíti a dekoratív kubizmus és az új tárgyiasság stílusjegyeit, és egy több mint 100 évet átölelő, három generáció által létrehozott, kivételes kvalitásokat felsorakoztató gyűjtemény, Gordon Zsuzsa színésznő hagyatéka, mely évtizedekig rejtve maradt a nagyközönség előtt. 

A gyűjtemény megalkotásában számos családtag vett részt, köztük Szöllősi Lipót, az 1900-as párizsi világkiállítás első díjasa, és László Fülöp, az angol uralkodó családtól nemesi rangot kiérdemlő portréfestő. A gyűjtemény nagy részét a színésznő édesapja, a Nyugatban is rendszeresen publikáló dr. Gartner Pál, az ismert elmegyógyász hozta létre, aki a két világháború közötti tudományos és értelmiségi körök közismert személyisége volt, többek között Gulácsy Lajos és József Attila barátja, orvosa.  A különleges hagyatékhoz, mely a századfordulón született posztimpresszionista daraboktól kezdve a harmincas évek néhány meghatározó életművén keresztül egészen a hatvanas évekig mutatja be a magyar művészet keresztmetszetét, izgalmas kultúrtörténeti, színházi, filmtörténeti érdekességek is kapcsolódnak.

Az 50., jubileumi aukciót egy sorsolás is különlegessé teszi. Az árverés vásárlói egy Zsolnay-vázát és egy 6-8 milliós becsértékű Márffy Ödön-képet nyerhetnek. Az úgynevezett „underbidderek” között pedig, vagyis azok között, akik az utolsó előtti legmagasabb ajánlatot tették a licitversenyek során, és akik nélkül nincs árverés, egy 3-5 milliós becsértékű Czóbel-képet sorsolnak ki. Nyertesek lehetnek mindazok is, akik nem vásárolnak, de a kiállításon vagy az árverés helyszínén leadják sorsjegyüket – ők egy 5-800 ezer forint becsértékű Kmetty János-kép tulajdonosává válhatnak az aukció végén. 

A 2015. október 5-i árverést megelőző aukciós kiállítás 2015. szeptember 22-től, minden nap 10-18 óra között tekinthető meg a Virág Judit Galériában. 

Éjszakai barangolás Bécs múzeumaiban

127 múzeum és kulturális intézmény részvételével 2015. október 3-án ismét megrendezik Bécsben az ORF – Múzeumok Hosszú Éjszakáját. Az örök kedvencek és legnépszerűbb múzeumok mellett számos új, vagy eddig kevésbé ismert tárlat csábítja majd az érdeklődőket.

 „Idén már 16. alkalommal rendezzük meg az ORF – Múzeumok Hosszú Éjszakáját. Ezúttal is rengeteg alkalom kínálkozik bepillantani Bécs kulturális sokszínűségébe, újdonságok felfedezésére és hasznos információk elmélyítésére. Az éjszakai barangolásra csak Bécsben 127 múzeum és kulturális intézmény várja a kultúra szerelmeseit. Mindemellett az Osztrák Rádió és Televízió épülete is megnyitja a kapuit: az érdeklődők 18:00 órától félóránként backstage-vezetéseken vehetnek részt, megismerhetik a székház belsejét és bepillanthatnak a Radio Wien különkiadásának stúdiójába“, meséli Dr. Brigitte Wolf, az ORF Wien igazgatója.

Az örök kedvencek és nagy múzeumok mellett számos kevésbé ismert, kisebb tárlat is várja az éjjeli baglyokat. A Wiener Phonomuseum a fonográfok, gramofonok, rádiók és hangszer-különlegességek mellett egy Beatles-kiállítással készül az éjszakára. A Science Pool tudományos programjain pedig az érdeklődők kipróbálhatják az Oculus Rift és a Google Glass okosszemüvegeket valamint a 21. század hangszerét, a Reactable interaktív zeneasztalt. A város legifjabb múzeumában, a Viktor Frankl Museumban a logoterápia és az egzisztenciaanalízis területére kalandozhatnak az érdeklődők. Idén először éjszaka is megtekinthetőek a híres bécsi lipicai lovak a Spanyol Lovasiskolában, a bécsi tömegközlekedés 150 éves történetét bemutató Remise pedig a Schwedenplatzról még oldtimer-járattal is megközelíthető lesz.

 A szombaton 16 órától vasárnap hajnali 3 óráig tartó éjszakai barangolásra egy jegy 13 euróba kerül, ami nemcsak az összes múzeumba, de a tömegközlekedési eszközökre is érvényes, sőt, a helyszínek között még ingyenes különbuszok is közlekednek.

 Részletes program: http://langenacht.orf.at

Stílszerűen a Zászlómúzeum adott otthont Hadházi László új estjének, a Nekünk áll a László című produkció sajtóeseményének, ahol a résztvevők egy zászlóavatásnak is szemtanúi lehettek. „A címadás először csak szóviccnek indult, de a humorista valóban zászló. Először is nem lobog, ha nem fújja a szél. Szerencsére itt Magyarországon évtizedek óta nem volt szélcsend, mindig történik valami” – kezdte nyitóbeszédében Litkai Gergely, aki a tájékoztató moderátora is volt.  

A Humorkabaré visszatér2 után Hadházi László szeptember 18-án mutatja be a Nekünk áll a László című estjét, ami ezután rendszeresen látható lesz a Corvin Dumaszínház színpadán és vidéki helyszíneken egyaránt. A műsorban ezúttal is Bellus István közreműködik majd, aki az eseményen a zászlóvivő szerepét is magára öltötte. A zászlóbehozatalt egy formális avatás követte – Fodor Annamária kötötte szalagját a Hadházi arcképét hordozó zászlóra, majd Janklovics Péter mondta el nagy átéléssel Kosztolányi Dezső: Zászló című versét, amit egy kötetlen beszélgetés követett az új műsorról, Hadházi Lászlóval.

 Kiderült, hogy az új est olyan kérdésekkel például nem foglalkozik, mint „Mire jó a trollkodás?”, „Volt-e élet a mobil elterjedése előtt?” A humoristát más kérdés foglalkoztatja, mégpedig az, hogy „A nők lennének-e jobb férfiak, vagy a férfiak lennének-e jobb nők?”

„Nem mintha harcolni szeretnék a nemek közötti háborúban a barikád másik oldalán, vagy meginogtam volna, egyszerűen érdekel. És ehhez elég sok történet fűződik” – mondta Hadházi, aki ennél bővebb információt nem adott az új műsoráról, de talán nem is kell. Akit érdekel, szeptember 18-tól megnézheti.

Bővebb információ: www.dumaszinhaz.hu

 Az ExperiDance 15. születésnapja alkalmából példátlan időutazásra invitálja a közönséget: október 3-án és 4-én az ikonikus Ezeregyév  című produkciót az eredeti, alapító tánckar szereplésével láthatja a közönség. A jubileumi gálaesten a régi és új kedvencek, egykori és jelenlegi táncosok váltják majd egymást a legfőbb szerepekben, élükön Román Sándor alapító-koreográfussal, aki sok év után tér vissza a színpadra.

„Az ExperiDance az elmúlt 15 évben 12 országban lépett fel, és 1900 teltházas előadásunkat több mint 1,8 millió néző látta” – meséli Vona Tibor alapító-producer. – „Ilyen komoly eredményekkel a hátunk mögött úgy éreztük, hogy a jubileumunk megünneplésére igazán különleges produkcióval kell a közönség elé lépnünk. Maga az alapkoncepció nem lehetett kérdés: a legelső, Ezeregyév című darabunkat visszük színpadra úgy, hogy nem csak Magyarország történelmét, hanem saját múltunkat és jelenünket is megidézzük.” 

Az Ezeregyév a legnagyobb magyar sikersztorik között szerepel: 2000-ben indult hódító útjára, és azóta több mint 550 teltházas előadást ért meg. Joggal mondhatjuk, hogy felnőtt rajta egy egész generáció, így sikere az olyan eredeti magyar produkciókhoz mérhető, mint az István, a király vagy a Padlás. A darab valódi időutazás: az 58 kiváló táncművész 21 képben mutatja be a magyar történelem legszebb és legnehezebb pillanatait a Honfoglalástól egészen napjainkig.

2015. október 3-án és 4-én három alkalommal láthatják a nézők a jubileumi előadást. „Magyarországon példa nélküli, hogy egy tánctársulatot 15 év után újra összehívjanak. Nem volt könnyű ismét összekovácsolni az egykori csapatot, de nagyon örülök, hogy a legtöbben végül elfogadták a meghívást” – tudjuk meg Román Sándor alapító-koreográfustól. - „Az Ezeregyév rendkívül technikás darab, amely komoly állóképességet igényel, ezért az eredeti társulat számára igazi kihívás a felkészülés. Mivel én is színpadra lépek a Teremtő szerepében, az elmúlt hónapok komoly fizikai- és mentális tréninggel teltek. A cél az, hogy feledhetetlen előadással ünnepeljük meg a mögöttünk álló 15 évet.”

Csontváry életmű-kiállítás Budapesten

Több évnyi előkészítést követően, a nyár közepén nyílt meg Csontváry Kosztka Tivadar festőművész átfogó életmű-kiállítása a budai várban, amely 2015. december 31-ig látogatható. A tárlat helyszíne a budai várban található Honvéd Főparancsnokság. A kiállítás tizenhét teremben látható. A téralakításhoz mintegy 1200 négyzetméternyi vendégfal épült. A tárlat bejárása kötött: a termek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A falakon megjelenő információs szövegeken kívül filmekkel is találkozhat a látogató. Mispál Attila filmrendező vezetésével olyan játékfilmes spotok készültek, amelyek Csontváry életében és művészetében meghatározó aspektusokat jelenítenek meg közérthető módon, röviden. A tárlat anyagába bekerült egy Dér András  rendezte riportfilm is . Ebben hét olyan ember – művész, művészettörténész, esztéta – nyilatkozik Csontváry mai megítéléséről, aki sokat foglalkozott az életművel.

A kiállításhoz kortárs művészeti alkotások is kapcsolódnak. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó – Mátrai Erik munkája –, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti- és motívumelem. A Csontváry-kiállítást végigjárva egy kortárs kamaratárlathoz jutunk, ahol Mai cédrusok címmel láthatjuk hét alkotó – Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Csaba, Szűcs Attila – munkáját.

A látogatót interaktív eszközök is segítik. Érintőképernyőn tájékozódhat például Csontváry személyes kapcsolatairól vagy azokról a földrajzi helyekről, amelyek hangsúlyosan megjelennek az életműben. Az egyik információs falon megjelenik egy glosszárium is, amely a Csontváry-életmű rendhagyó kifejezéseit értelmezi.

A kiállítás koncepciója a lehető legegyszerűbb: kiállítani mindent, ami hozzáférhető. A kiállítás nem kronologikusan halad, hanem tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez.

Mivel az azonos időben bent tartózkodók létszámát a tűzoltóság 200 személyben maximálta, a belépőjegyeket idősávra lehet megvásárolni – természetesen elővételben is, on-line. A jegyárakról és a kedvezményekről a honlapon szintén lehet tájékozódni. http://csontvary-kiallitas.hu/ Csontváry Kosztka Tivadarról a "bővebben" szóra kattintva olvashatnak.

Ingyenes filmvetítések, koreai kulturális programok, előadások, táncbemutató és még számos program várja az érdeklődőket augusztus 15-én 10-től 18 óráig  a Fővárosi Művelődési Házban (1119 Budapest, Fehérvári út 47.)

A Koreai film- és drámaközösség a Koreai Kulturális Központ támogatásával három, eddig Magyarországon még bemutatásra nem került filmet vetít, eredeti nyelven magyar felirattal. 

A látogatók három előadáson is részt vehetnek, melyek betekintést nyújtanak a koreai filmipar történetébe és kulisszatitkaiba.

Emellett egész nap felpróbálhatják a hanbokot, azaz a koreai népviseletet, egy workshop keretén belül pedig tradicionális kézműves tárgyakat készíthetnek, a "drámasarokban" meghallgathatják a legismertebb koreai sorozatok, filmek betétdalait és mindemellett a koreai snack-eket is megkóstolhatják. Az eseményt tombola, filmes quiz és a Mugunghwa tradicionális táncegyüttes bemutatója zárja.

XXXI. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 

Július második hétvégéjén harmincegyedik alkalommal rendezik meg az ország egyik legjelentősebb történelmi fesztiválját, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. A háromnapos szabadtéri eseményen hét helyszínen közel száz féle hagyományőrző programmal – többek között lovagi tornákkal, bajvívó és solymász bemutatókkal, régizenei koncertekkel, kézműves vásárral, középkori gyermekjátékokkal, vetélkedőkkel, élő sakkal és éjszakai lovagi tornákkal - várják a látogatókat. Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg immár több mint három évtizede, minden év július második hétvégéjén Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri történelmi fesztiválját, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. Az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak emléket állító rendezvényen nyolc ország csaknem ezer kosztümös szereplőjének színes kavalkádja szórakoztatja a látogatókat. Az eseményre a Kárpát-medencéből, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból, Szerbiából, Szlovéniából és Romániából érkeznek hagyományőrző csoportok. A Palotajátékok mindhárom napján idén is családbarát, gyerekeknek szóló programokkal, látványos, középkort idéző sportversenyekkel, színpompás lovagi tornákkal, fáklyás felvonulással és koncertekkel várják a szervezők az érdeklődőket.

A Palotajátékok mind Visegrád adottságai, mind a város történelmi és kulturális hagyományai folytán egyike Magyarország legjelentősebb történelmi, hagyományőrző rendezvényeinek. Bár országszerte egyre több várjátékot szerveznek, a Palotajátékok, mind nagyságánál, mind több évtizedes múltjánál fogva központi szerepet tölt be a hagyományőrzéssel foglalkozó kulturális rendezvények körében. A Palotajátékok a magyar hagyományőrző csoportok szövetségének központi fesztiválja, átlagosan minden évben 60-80  csapat vesz részt rajta.

A programot a "bővebben" szóra kattintva olvashatják.

Kíváncsi vagy, miért vállalkozik a Könyvmolyképző háló nélkül a halálugrásra? Mert eljött az idő, hogy saját könyvüzlete legyen, és ebbe most belevágott. Már két üzlete is van a Könyvmolynak. Sokan olvassák könyveiket, kiadványaikat, aktív írók, képzősök dolgoznak a KK-val.

Izgalmas infókat osztott meg Katona Ildikó az első üzletnyitó alkalmából, tehát nézzük: az üzlet nyitása akár egy halálugrás is lehet, ld. Ulpius ház, de bízik az olvasók védőhálójában. A webshop évek sikeresen óta működik, így a bolt egy más élmény a kiadónak és főként az olvasóknak. Ez a bolt jó helyen van, de tovább keresnek új helyeket új boltok számára, lehetőleg a fővárosban. A Westend-en nyílt üzlet jelenlegi formájában, Pop Up boltként működik júliusig, utána bezárnak, összegeznek, felújítanak, és ismét nyitnak. A második üzlet a Váci úti Tesco áruház üzletsorán nyílt, és máris közkedvelt.

Ami biztos, a Könyvmolyképző minden könyvét, ami eddig megjelent, lehet az üzletekben kapni. Senki ne izguljon, a boltok alapterülete jó nagy, tehát biztosan megtalálja, amit keres! Van itt Zsákbamacska is, megvásárolható 1700 Ft-os egységáron csomagonként. Bármelyik sikerkönyv benne lehet, de az fix, hogy külön izgalom kibontani.

Ne feledkezzünk meg a Vörös Pöttyös sorozatról sem, ezek az igazi sikerkönyvek! Természetesen más kiadóktól is vannak olvasnivalók, tehát szép nagy a választék.

Külön érdekesség, hogy a biotermékek nemcsak nyomtatott anyag formájában férnek meg a könyvesboltban a KK esetében. Náluk valóban meg lehet vásárolni a lilahagyma lekvárt, a csicsókás, medvehagymás és egyéb pesztókat, és a valódi gyümölcsdarabokkal teli eper, meggy, baracklekvárokat.

Katona Ildikó szerint a fiatalokban van olvasói potenciál, ehhez csak annyit érdemes hozzátenni, hogy hajrá!

Május 24-25-én soha nem látott pünkösdi forgatag és programkínálat várja a nagyközönséget a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a Pünkösdi Örökség Fesztiválon. 19 magyar és egy macedón vendégközösség tárja sokszínű hagyományait a látogatók elé, így pünkösdvasárnap és -hétfőn minden portán  zenélnek, énekelnek, főznek, kézműveskednek a közösségek tagjai és a mesteremberek.

A Skanzen pünkösdi fesztiválja az olyan ritka alkalmak egyike, amikor a nemzeti szellemi kulturális örökség-listára felkerült magyar közösségek szinte mindegyike egyszerre, egy helyen mutatkozik be, és ad ízelítőt tudása legjavából. két nap során megtekinthető a mendeiek szokása, a pünkösdi templomdíszítés zöldággal, virággal, hímzett pillangókkal, a kőszegi „szőlő-jövés” hagyománya borvásárral egybekötve. Ott lesznek többek között a matyók, akik magukkal hozzák színpompás viseletüket, amibe bárki belebújhat, a solymászok vadászmadaraikkal, amiket közelről is meg lehet csodálni, a mezőtúri és magyarszombatfai fazekasok, akikkel együtt lehet korongozni. A busók és a mohai tikverőzők magukra öltik rémisztő farsangi maskarájukat, és az épületek között sétálókat szórakoztatják. A kalocsai asszonyok pingálásra tanítják az érdeklődőket, a halasiaknál és a balatonendrédieknél pedig megtudhatjuk, ki az, aki varrja, és ki az, aki veri a csipkét.

A borsodnádasdi molnárkalácssütő asszonyoknál megkóstolhatjuk a hajszálvékony ünnepi ostyát, és megcsodálhatjuk a sütővasakat, amik között soha nincs két egyforma. A karcagiaknál rotyog a szabadtűzön a híres birkapörkölt, de az al-dunai hagyományőrző halászok hamisíthatatlan halászléjából is torkoskodhatunk. Ha már a finomságoknál tartunk, ne hagyjuk ki az utánozhatatlan zamatú szatmári szilvalekvárral készült csemegéket sem.

 Akik más nemzetek hagyományaira is kíváncsiak, azok keressék fel a díszvendég macedónok portáját, ahol igazi közösségi táncban, virtusos hangulatban lesz részük.   Megismerkedhetnek a csapat hagyományos füttytechnikáival, megkóstolhatják tradicionális tésztaételeiket.

 Pünkösdi szokások, hagyományok

 A színes kavalkád és a gazdag programkínálat nem mellőzi a pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok, szokások bemutatását sem. A középkorig visszanyúló legismertebb ünnepi szokás a pünkösdi királyválasztás. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben ügyességi próbák teljesítésével májuskirályt választottak. A győztes egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapott, minden kocsmában a község vendégeként ingyen fogyasztott, a lovát, marháját pedig társai őrizték. A pünkösdi királyválasztás ügyességi próbáin kiderül, ki nyeri el az idei pünkösdi király címet. A házról házra járó pünkösdi népszokások közül ismeretes pünkösdi királyné-járást mintegy 100 apró táncos mutatja be. Bárki csatlakozhat a menethez, amelyben a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérik házról-házra, miközben énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal halmozzák el a ház lakóit. A múzeum Szent Anna kápolnájába betérők a Pest megyei Mendén mai napig élő pünkösdi templomdíszítés hagyományának részesei lesznek, segíthetnek nyárfákat állítani a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.

 A teljes pünkösdi program itt található.

 

Élménygyűjtő családi majális a szentendrei Skanzenben

A közelgő május elsejei hosszú hétvégén a Skanzenbe látogatóknak a családi majálison, jó levegőn, különlegesen szép környezeten felül számtalan különleges élménygyűjtő programban lehet részük, mert a rendezvény az idén a Gyűjtőpont alkotónapi pályázat záróeseménye is.

A háromnapos hétvégi programsor naponta más-más megvilágításba helyezi a gyűjtőpont fogalmát. Május 1-én a Gyűjtőpont Alkotónap keretében a művészet, a tudomány és a meghökkentő tárgyak kerülnek a középpontba. Május 2-án, a Kap-tár napon a gazdálkodás és természet a nap témája, május 3-án, anyák napján a család, a közösség meghitt együttlétére nyílik lehetőség.

Ahogy már hagyománnyá vált, most is helyet kapnak vendégmúzeumok, -intézmények, mesteremberek. Pénteken a látogató részt vehet hanti nemezsátor felállításában, kipróbálhatja a gyapjúfeldolgozást, a „mamutsimogatást”, megnézheti a trükkös bringák gyűjteményét, megtanulhatja, hogyan kell méretet venni a lóról bőr lószerszámhoz, hogyan készít sajtot a székely menyecske, a fizika iránt érdeklődő lurkók pedig rózsafagyasztással, labdaszökőkúttal, palackágyúval kísérletezhetnek, ébresztőórát szedhetnek szét, időjárást jósolhatnak celofánnal, csillagásszal együtt kémlelhetik az eget.

A nap fénypontja a Gyűjtőpont Alkotónapi pályázat díjátadója, a beküldött pályamunkákból készült kiállítás megnyitója valamint a Kallós Zoltán legendás néprajzkutató tiszteletére meghirdetett alkotónapi népdal-, népzenepályázat győzteseinek produkciója lesz.  Ne lepődjön meg senki a legváratlanabb pillanatokban felbukkanó, különféle népviseletekben sürgölődő fehérszemélyektől vagy magától a királylánytól sem! Aki a tüsszögő öreg királlyal találkozik, feltétlenül kívánjon neki jó egészséget, és aki a rőzsehordó öreg nénével akad össze, segítsen neki, mert cserébe színes szalagot kap, amit felköthet a Skanzen májusfájára.

Szombaton a kis botanikusok növénykereső sétára indulhatnak a Skanzen kertészével, a kis gazdákat és gazdasszonyokat pedig játékos szénagyűjtés, párnapüfölés, erőgyűjtő, ügyességi játékok várják.

Vasárnap családi tűzhelykereső túrán vehetnek részt a látogatók, mézeskalácsot írókázhatnak, és más anyák napi ajándékokat készíthetnek a szorgos kis kezek, Ringatóban hallgathatnak ölbéli énekeket babák és mamák. Egész hétvégén csattog az üllőn a kovács kalapácsa, a méhész látványkaptár segítségével mesél a méhek titkos életéről, és színes kirakodóvásárban bámészkodhatnak a kézműves termékek, házi finomságok kedvelői. Érdemes bekapcsolódni a gyapjúmegmunkálás folyamatába, kipróbálni a gyufagyűjtemény-memóriajátékot, társulni az óriás kaleidoszkóp mintázásához vagy megpihenni a kosárkönyvtárnál. Kallós Zoltán szeptemberig látogatható életmű-kiállításához kapcsolódva mindhárom napon moldvai táncházban rophatják kicsik és nagyok.

Az Optikai illúziók – Fedezzük fel az agy és szem titkait! címmel megrendezett látványos interaktív kiállítás a káprázatok, tévedések és megtévesztések, azaz az optikai illúziók világából kínál ízelítőt. A látogatók a kiállításon interaktív térben találják magukat, ahol megismerhetik a szem felépítését, megérthetik a látás folyamatát, és maguk is megtapasztalhatják az optikai illúziók, érzékszervi, meglepően sok helyütt alkalmazták és alkalmazzák őket ma is. A kiállítás arra is választ keres, csalódások zavarba ejtően különös világát. A színek, képek, alakzatok és gépek közt járva a látogatók rácsodálkozhatnak, hogy nem egy újdonsült jelenséggel állnak szemben: optikai illúziók réges-régóta ismeretesekmikor, és legfőképp miért csap be minket a szemünk. Van, amikor a természetben élet-halál kérdése, hogy létrejön-e az illúzió, máskor az illúzió pusztán művészi kifejezőeszköz, játék a színekkel és formákkal. A mimikri témakörében bemutatkoznak az állat- és növényvilág legtrükkösebb rejtőzködői, bár őket nem könnyű észrevenni, a kiállítás leleplez néhányat az álcázás mesterei közül.

Az interaktív tárlatot nézve a látogatók rádöbbenhetnek, hogy akármerre járnak, lépten-nyomon illúziók áldozatai: a természeti jelenségek, a reklámok, a katonai álcázások, de még az égbolton fénylő Hold is újabb és újabb optikai illúzióval csapja be látásukat.  A képzőművészek is gyakran élnek a káprázat erejével, a tárlaton a legismertebb illuzórikus alkotások láthatók, melyeken a művészek a lehetetlen és a lehetséges határait próbára tevő grafikai megoldásokkal kísérleteznek. A kiállítás a 3D történetének, a térbeli képek fejlődésének legfontosabb állomásait is felvillantja, a sztereoszkóptól a hologramig. A kiállításra érkezők próbára tehetik szemüket és agyukat, megtapasztalhatják egyebek mellett a vízeséseffektust, a kávéház-fal hatást és egyéb geometrikus absztrakciókat. Emellett kipróbálhatnak számos klasszikus szerkezetet: a zootrópot vagy más néven csodadobot, a praxinoszkópot, a sztereoszkópot vagy a camera obscurát. A különböző műfajú és mechanizmusú masinák, képek, ábrák és effektek más-más módon csalják meg tévedhetetlennek hitt érzékeiket. A trükkös érzékcsalódásoktól valóban káprázik a szem és megtorpan az agy!

 A 300 négyzetméteren megvalósuló kiállítás tematikus elrendezésben teszi átélhetővé és megérthetővé a különböző, optikai típusú érzékcsalódásokat. Az Optikai illúziók – Fedezzük fel az agy és a szem titkait! című interaktív kiállítás mindössze egy hónapig, 2015. április 30-tól május 24-ig várja az érdeklődőket a debreceni Kölcsey Központban.

 Belépőjegyek: felnőtt: 800 Ft, gyermek (3-14 éves korig), nyugdíjas (62 éves kortól) és pedagógus (igazolvánnyal) 600 Ft, csoportos 500 Ft (minimum 15 fős óvodai és iskolai és nyugdíjas csoport (15 főnként egy kísérő belépése ingyenes), családi 2 600 Ft (2 felnőtt és max. 3 gyermek)

Csoportok bejelentkezése és információ: 06 70 933 9912 vagy [email protected], www.kolcseykozpont.hu, www.fonixinfo.hu

Fukui Yusuke TESLA-sorozata a 2011-es fukusimai atomkatasztrófával „kezdődött”. A tragédiát követően újra bekövetkezett az a hónapokig tartó alkotói csend, mint az 1995-ös kobei földrengés után. A történtek mindkét esetben olyan „mély aggodalommal” töltötték el a képzőművészt, hogy teljesen meggátolták festészeti és más művészeti törekvéseiben.

1995-ben vegyes technikával elkészített Boksz-objektjeivel, míg 2011-től Nikola Tesla nevével jelzett festménysorozattal dolgozta fel a természet és az ember megbomlott viszonyából következő súlyos problémákat.

Néhány héttel a katasztrófa után, Fukui Yusuke fejében megszületett a „Fukushima Hibrid Power Field” (2011) létrehozásának gondolata. Ez egy napelemekből és szélturbinákból álló land art projekt, amely Japán energiaellátásának 45%-át elő tudná teremteni. A projekt tervezése közben többször „felbukkanó” Nikola Tesla munkássága ismét rávette a művészt az alkotásra.

A festmények első, 2011–2013-ban készült csoportja a tesla-tekercs által létrehozott, villámokra emlékeztető erőtereket jeleníti meg a síkban. A fekete háttér és az abból elővillanó fehér vonalkötegek erős kontrasztot teremtenek.

A sorozat óriás méretű absztrakt művekkel zárul (2014–2015), amelyek új anyag- és színhasználattal zökkentik ki a befogadót a „megszokott” magasfeszültség hatása alól.

Fukui Yusuke magas fokú társadalmi érzékenysége ritkán érzékelhető közvetlenül a művekből. Az absztrakció és a konceptualitás egyaránt meghatározza művészi önkifejezését. Fukui TESLA-képei gondolati és vizuális szinten is egy szisztematikusan felépített, magas minőségű életműről tesznek tanúbizonyságot.

 

Megnyitó: 2015. április 9-én 19 órakor

 A kiállítást megnyitja: Petrányi Zsolt, művészettörténész, A Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének osztályvezetője

 Audio performansz: DJ Bootsie

A kiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta