„Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.” –mondta Tóth Eszter Zsófia történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az ELTE oktatója, aki Murai András filmesztétával közösen jegyzi a Mindennapi élet a szocialista időszakban című sorozat legújabb darabját, a Szex és szocializmust.

Murai Andrást, a könyv másik szerzőjét arról kérdeztük először, hogy miért fontos ez a könyv?

- A közelmúltról szól, és a közelmúltnak egy olyan szeletről, amit az országban sokan megértek, legalábbis a 40 év felettiek biztosan. A szexualitás, a testiség, a házasság, a párkapcsolatok ábrázolása volt az elsődleges szempont. Próbáltuk ezt a területet rekonstruálni, hogy a Kádár-rendszerben ez a téma a nyilvánosságban hogyan jelent meg.

- Hogyan jött létre a könyv?

- Társzerzőmmel közösen először csak tanulmányokat kezdtünk írni olyan témákról, mint a szexualitás megjelenése az akkori filmekben, vagy az Ifjúsági Magazint vizsgáltuk át, és azt vettük észre, hogy ezek a tanulmányok már túlmutatnak egy jegyzeten, egy egész kötetre való anyagot írtunk össze.

- Miért volt fontos Önöknek, hogy ezzel a témával foglalkozzanak? Ez egy kordokumentum?

- Ezen keresztül meg lehet közelíteni a szocialista rendszer működését. Jól lehet látni a szexualitás tematizálásán és ábrázolásán keresztül, hogy  milyen mechanizmusok jellemezték a Kádár-korszak közbeszédét és nyilvánosságát. A könyv nem a szexualitásról szól, hanem az akkori kor közbeszédjéről, a politikai hozzáállásról. Nyilvánvalóan sokkal visszafogottabb, rejtettebben, elfojtottabban volt sok mindenről szó, mint a mai jóval nyitottabb világban. De az is meglepő, hogy azt tapasztaltuk, hogy a prűdség helyett egy sokkal inkább modernebb gondolkodást lehet tapasztalni már abban a korszakban is. A rendszer megmutatta a saját társadalmának modernitását, már a ’70-es évek közepétől kezdve. Lehet, hogy sokaknak meglepő, de ez a könyv bemutatja mindezt.

Fejes Imre