Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk az államalapítást, Szent István szentté avatását valamint az aratás végét jelképezi. Hagyományosan aratás után, Szent István napra sütötték az új búzából az első kenyeret. A kenyér az emberi táplálkozás alapvető élelmiszere, ezért ősidők óta nagy becsben tartják. Az Új Kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, elzarándokoltak a templomhoz, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. A kenyér az életet, a megélhetést és az otthon melegét szimbolizálja. A kenyér aljára, megszegése előtt keresztet vetettek, ezzel is kimutatva a hálát, amii iránta éreznek. Ennek jegyében a Magyar Pékszövetség 2011 óta rendezi meg versenyét, ahol a pékek a föld és búza szeretetéből ihletet merítve, hagyományos kovászos eljárással, kizárólag magyar, természetes alapanyagok felhasználásával sütött kenyereket gyártó pékségek indulnak az ország minden tájáról. 

A Szent István napi Kenyér első helyezettje a balmazújvárosi Gulyás kenyér, amit a Balmaz Sütöde Kft. kemencéiben sütöttek ropogósra, felelevenítve a gulyások életének egyik alapvető élelmiszerét. Az egyszerű, alföldi pásztorélet a magyar nép egységét és egyéni jellegét hangsúlyozza. Az idei nyertes kenyér a hosszú érlelésű, kovásszal készült. Négyféle lisztet használtak fel, többek között a teljes kiőrlésű liszt is gazdagítja a terméküket. A kenyér jól átsült, vastag héjazattal rendelkezik. Ez biztosítja a régi paraszti kenyereknek megfelelő akár 10-15 napos eltarthatóságot. 

Az innovatív kategória nyertesének a Batátás kenyeret választotta a hétfős szakmai zsűri. A Varga Pékség 95 Kft. terméke az Alföld déli peremének természeti adottságainak egyik alapvető növényének, a batátának, azaz édesburgonyának a jellegzetes alapízét rejti magában. A sárgás bélzettel rendelkező kenyér az egészséges fogyasztói trendeket szem előtt tartva, a hagyományok mentén, élesztő nélküli technológiával készült. A Duna-Tisza közi hátságon fekvő Ásotthalom egyik jellegzetes növényét, a batátát összeboronálták az alakorral. Az édesburgonya és az ősi, egyszemű búza szerelmének köszönhetően született meg a Batátás kenyér a mórahalomi pékség kemencéjében. 

A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhatodik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, melyre kedvelt magyar gyümölcsökkel készült recepteket vár minden évben az Ipartestület, melyek szigorúan csak kiváló minőségű, természetes és egészséges alapanyagokat tartalmaznak. Érdekesség, hogy idén a mák, a meggy, a tokaji borok és a tejföl több versenyzőnél is kedvenc volt. A győztest, Karikó Orsolyát (Vanília & Gelarto Kézműves Cukrászat, Nagykőrös) a Huncut Szilva Herceg ötletének megszületésekor a kiváló egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette meg. A torta alapja egy lisztmentes, mogyorós dacquoise felvert karamellizált csokoládés fahéj ropogóssal, melyet lágyan rétegez egy üde, könnyed és zamatos, pikánsan fűszerezett szilvás csokoládé mousse, megbolondítva az egri borvidék kiváló családi pincészete által megalkotott vörösbor hangulatával, valamint a szintén vörösboros erdei áfonya-szilva zselé, így kényeztetve érzékeinket. A torta koronája a frissen szedett szilva ízét idéző gyümölcsös áthúzó.

A Magyarország Cukormentes Tortája verseny idei győztes a szegedi Virág Cukrászda és Kávéház cukrászmestere, Gyuris László lett a „Nagyi kedvence” elnevezésű málnás tortájával. Az elegáns küllemű, hozzáadott cukor nélküli tortában az üde, kellemesen savanykás málnavelő, a fehércsokoládés pisztácia ropogós, valamint a könnyű mascarpone mousse harmonikus ízvilágát némi hibiszkusz virág és csipkebogyó velő teszi teljessé. A piskóta mandula- és kókuszlisztből készült, gabonalisztet nem tartalmaz.