– Hatszázan voltak kíváncsiak Rád és további kétszáz ember nem jutott be a Rejtő Jenőről tartott előadásodra a New York Boscolo Kávéházba. Milyen gyakorisággal tartasz előadásokat és mely városokat látogatod Budapesten kívül?

Átlag kéthavonta van Rejtő-előadásom – különösebb preferencia nincs, oda megyek, ahová hívnak. Budapesten, illetve a vidéki városokban is szívesen vetítek-mesélek Rejtőről. De nem csak előadásokat tartok, hanem ha van rá igény és mód, akkor Rejtő-kiállításokat is rendezek. Ez nagyobb projekt, több munkával jár. Nagyon kellemes emlékek kötnek Csepelhez és Székesfehérvárhoz – igazi rajongók rendelték meg, sokat segítettek, a fél intézményi tagság hordta össze a kellékeket. Úgyhogy minden helyszínen kicsit más a látvány – alapvetően egy (szétvert) matrózkocsmát jelenít meg, de ha van pár köbméter homok, akkor sivatagot is rittyentünk, és a dézsás pálmákban, kitömött állatokban és álcahálókban rejlő dzsungel-fílinget is előszeretettel használom ki…

– Egy ötszáz oldalas Rejtő Jenőről szóló könyv szerkesztője és írója vagy, a téma szakértőjeként tartanak számon. Napfényre kerülnek-e róla újabb információk? Lehet-e még Rejtő Jenőről újat mondani?

A kutatás azóta is zajlik, de sajna kevés eredménnyel – többnyire apróságok kerülnek elő, életrajzi részletkérdések tisztázása. De pl. a Reich-családról (a Rejtő ugyebár írói név) most már többet lehet tudni, mint pár évvel ezelőtt. Egy másik nagy téma, ahol sokkal többet lehet találni, az Rejtő utóélete, kultusza, műveinek újrakiadása, színpadi műveinek bemutatói stb. A kultusz megnyilvánulásainak se szeri, se száma, ezeket a Wikipédia Rejtő-szócikkében gyűjtögetem: kocsmától és rabszínháztól vendéglátóipari egységeken és hajóneveken, zeneszámokon át egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig ível a Rejtő-szivárvány… Hogy a Parlamentben elhangzott felszólalásokat ne is említsem: e téren fontos meglátás, hogy a ponyvazsenitől vett idézetek politikai világnézettől függetlenül minden pártnál felbukkannak… További nagy kérdés a Rejtő-filológia: kéziratok híján nem lehet hagyományos irodalomtörténeti megoldásokkal élni. Ám az első, ill. Rejtő életében megjelent kiadások elérhetőek (immáron hasonmásban is – én kezdeményeztem, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár minél többet szkenneljen be).

És ennek kapcsán kiderült, hogy a szocializmusban a P. Howard-könyveket rendre meghamisították, “feljavították”, olykor egész mondatokat töröltek, vagy politikai okok nyomán cenzúrázták.

Szerző: Koroknay Klára

THURÓCZY GERGELY soron következő előadása:

Rejtő Jenő és Korcsmáros Pál “találkozása”

Rejtő Jenőt és a regényei figuráit ábrázoló grafikust idézi meg a Zsolnay Art Szalon Rejtő-estje

Időpont: 2020. március 19. 18.30
Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel Budapest, Teréz krt. 43. Shakespeare terem, 1.emelet

Továbbiak: https://www.facebook.com/events/865958123847801/