Mindannyian ismerjük a Grimm testvérek történeteit, gyűjtésük azonban a mesetörténelem csupán egy szelete. Az évezredes hagyományokra visszanyúló mesék kultúránként különböző variációkban élnek: Iránban Piroskát kisfiúként ismerik, Hófehérke néhol rablókkal cimborál, a Hamupipőke mese tanulsága pedig Kínában már az i.e. IX. században köztudott volt. Az Egyszer volt, hol nem volt sorozat mesés karakterei több kultúra variációit egyesítik, és emellett új vonásokkal gazdagítják az univerzális történeteket.
Az Egyszer volt, hol nem volt lenyűgöző fantasy sorozata vasárnaponként 20:15-kor az M1-en látható.
A Lost alkotópárosa évezredes múltra visszatekintő hagyományokra támaszkodhatott, hiszen mesehőseik számtalan kultúrában és változatos formában élnek.
HÓFEHÉRKE Hófehérke legismertebb története a Grimm testvérek által lejegyzett változat, amelyet állítólag a Hassenpflug nővérektől hallottak, igaz ők finomítottak egy kicsit a történeten, ugyanis az eredeti verzió szerint, Hófehérke szívét nem a Gonosz Mostoha, hanem saját édesanyja kísérelte meg kivágni. A kegyetlenség azonban náluk sem tűnt el teljesen, meséjük végén az esküvőn tüzes cipőben táncoltatják a mostohát, amíg holtan esik össze.
A klasszikus gyerekbarát Disney változat 1937-ben debütált, és azóta meghódította a világot. Az Egyszer volt, hol nem volt sorozatban az alkotók mégis maguk mögött hagyják a sikersztorit, és visszanyúlnak a kevésbé ismert variációkhoz, amelyben Hófehérke sem a megtestesült ártatlanság és a Gonosz Mostoha is sokkal esendőbb, mint azt korábban gondoltuk.
HAMUPIPŐKE A másik nagysikerű Disney hercegnő, Hamupipőke története csak Európában több mint 400 változatban ismert, világszerte pedig, egyes kutatók szerint, még egyszer ennyivel számolhatunk. A megalázott és a mostohái által agyondolgoztatott erkölcsös lány legendáját már i.e. 900-ban ismerték Kínában, ahol a főhőst, Yen Shen-t varázserejű halcsontok segítik a szerencséhez. Sokak szerint ez lehetett az első Hamupipőke mese, mások viszont ókori egyiptomi történetet tartanak a kiinduló pontnak, amelyben Rodophis, egy gyönyörű görög rabszolgalány nyeri el a fáraó kezét. Az Egyszer volt, hol nem volt történetében azonban a mesék birodalma sem olyan, mint a könyvekben, és Hamupipőkének nagy árat kell fizetni a látszólagos boldogságáért.
PIROSKA ÉS A FARKAS Piroska és a Farkas históriája szintén különböző változatokban maradt ránk: Iránban Piroskát kisfiúként ismerik, a farkas az afrikai változatokban kecskebőrbe bújik, Kínában pedig tigrissel helyettesítik. A Grimm fivérek által az utókorra hagyott változat, amelyben a vadász feltűnik, hogy megmentse Piroskát és a nagymamát, kihagyta a durvább és erőszakosabb befejezést, amelyben mindkettejüket felfalja a farkas, és amely közelebb állhat az eredeti mesékhez.
Dr. Jamie Tehrani, kulturális antropológus arra a következtetésre jutott, hogy a variánsok Aesopus ókori görög író, meseköltő egyik tanmeséjére vezethetők vissza. A meseszakértők szerint pedig a Piroska és a Farkas az erőszak és a nemi erőszak történetét hagyományozta át századokon keresztül. Edward Kitsis és Adam Horowitz varázslatos fantasyjában teljesen újraértelmezi a mesét, ugyanis Piroskáról és a Farkasról is olyan titkok derülnek ki, amely még a legtapasztaltabb sorozatrajongót is meglepi.
Az M1-en futó Egyszer volt, hol nem volt nem csak egyszerűen áthelyezi a klasszikus Disney mesék szereplőit a való világba. Sorozatukba beemelik a különböző változatokat, eddig ismeretlen jellemvonásokkal és motivációkkal ruházzák fel az általunk ismert karaktereket, ezáltal egy új és nem kevésbé lélegzetelállító történetet írva.
Az Egyszer volt, hol nem volt lenyűgöző fantasy sorozata vasárnaponként 20:15-kor az M1-en látható
