Kevés város változik gyorsabban, mint Baku és talán sehol nem ennyire zökkenőmentes az átmenet a középkor és a XXI. század között, mint itt. Egyetlen fotóra ráfér az ezeréves bástya és a lángot formázó üveg-acél tornyok.
A Kaszpi-tenger partján épült város egyetlen nagy kavalkád, káosz nélkül. A várfallal körülvett középkori óváros nemcsak turistamágnes: élő lakónegyed. Elegáns, múltszázadi épületek övezik, aljukban a legdrágább luxusmárkák boltjaival. Szemben, a tengerparton 8 km hosszú sétányt építettek ki, amit parkok választanak el a sugárúttól, játszóterekkel, kávézókkal. A város jelképe az 1200-as években épült Szűztorony – az egyik bejárat az óvárosba. Nevét nem az állítólag itt őrzött szűzlányokról kapta, hanem onnan, hogy az 5 m vastag falakat sosem tudta bevenni az ellenség. A város másik, ikonikussá vált jelképe a Lángtornyok – Azerbajdzsánt a Tűz országának nevezik.
Az ország gazdag, az emberek nem. Azerbajdzsán a kőolajból és földgázból befolyó irdatlan összegeket – látszólag értelmetlen – beruházásokra költi. Szinte bármerre is járunk, "residence-ek", elegáns és drága lakóparkok épülnek – holott az előző lakásokat sem sikerült még eladni. Az irodaházaknak, hoteleknek, business centereknek épülő csupaüveg felhőkarcolók gombamódra szaporodnak, akkor is, ha nincs kilátásban bérlő. A 2025-ös World Expóra készülnek, amire egyelőre csak pályáznak. Márpedig a számítások eddig bejöttek, a 2012-es Eurovíziós dalfesztiválra 160 millió eurót költöttek. Viszont 3 milliárdnyi tévénéző megismerkedett Azerbajdzsánnal.
Még többet nyertek a csupán két éve indult Forma 1-es versenyekkel. A városi pálya Baku középkori városfalai alatt fut, a verseny során a nézők a sarokbástyákban legalább annyit gyönyörködnek, mint a száguldó kocsikban. A 2016-os indulás óta meredeken emelkedik a turisták száma, sokan ebből a tévéközvetítésből kapnak kedvet a középkori város felfedezéséhez.
A lakosoknak persze nem osztogatják a pénzt, de nincs nyomor, nincs az utcán se koldus, se hajléktalan. Ki hogy tudja, úgy egészíti ki a jövedelmét, látni még cipőpucolót, jópáran saját termésű gyümölccsel, zöldséggel ülnek ki a kapu elé. A város tiszta és rendezett, senki nem szemetel, a parkokat, szökőkutakat – a helyiek kedvencei - állandóan karban tartják. A fiatalok kifejezetten jólöltözöttek, a nők idősebb korukban is jólápoltak. A közbiztonság kiváló, a helyiek segítőkészek. A nőket és az idősebbeket tisztelik, a buszon átadják a helyüket a férfiak. Cserébe viszont az ő kiváltságuk a kávé- és teaházakban való ücsörgés, a dohányzás.
Az óriási kiterjedésű várost nem a gyalogosoknak tervezték, csupán a világvédett középkori óváros emberléptékű. A fő közlekedési utak, a proszpektek 6-10 sávosak – irányonként. Így aztán sosincs dugó, pedig nagyon sok az autó. Olajországban olcsó a benzin (140-220 Ft), és a tömegközlekedés (vonaljegy 55 Ft). A levegő mégsem szmogos – köszönhetően a hatalmas tereknek, az óriási parkoknak és a tengernek.
Tippek, információk
Baku Azerbajdzsán fővárosa, több mint 2 millió lakossal.
Megközelítés: repülővel. A Wizzair hetente kétszer indít járatot Bakuba, szerdán és vasárnap. Jegyek egy irányba 13 790 Ft-tól. www.wizzair.com
Nyelv: azeri, orosz
Időeltolódás: +2 óra
Pénznem: azeri manat, 1 AZN kb. 160 Ft.
Árszínvonal: olcsó. Közlekedés: buszon és metrón csak előreváltott elektronikus kártyával lehet utazni. Étkezés: utcai büfékben 1,50-2,50 AZN, kisebb éttermekben menü 8 AZN. Víz boltban 0,30, sör 1,50. Szállás: guest house-ban akár 3000 Ft körül is kapunk szobát reggelivel, de 4*-os szálloda sem kerül többe 12-15 000 Ft-nál/2 fő.
Kép és szöveg: Piros Christa