Programok sokasága a 2019-es szezonban

A szezon minden napján várják a látogatókat az úgynevezett „Légy ott!” programok, melyek kínálatában többféle látványetetés, állatbemutató, tréning (például az oroszlánfókáknál és az elefántoknál) és egyéb érdekesség szerepel. Természetesen 2019-ben sem maradnak el az Állatkert hagyományos programjai. Február elején már megtartották a Mackófesztivált, áprilisban jön a Föld napjához kapcsolódó Föld Fesztivál, júniusban a Rózsaünnep, júliusban és augusztusban a Zenés Állatkerti Esték koncertsorozat, augusztusban az Állatkertek Éjszakája, októberben pedig az Állatszeretet Fesztivál. Az Állatkert egy-egy lakóját örökbefogadó állatkerti nevelőszülők számára tavasszal és ősszel is szervez egy-egy találkozót az Állatkerti Alapítvány.

Nem lesz hiány a programokban a Holnemvolt Várban, a kert tavaly májusban megnyílt új játszóparkjában sem. Itt áprilisban Tavaszköszöntő, májusban Kürtőskalács Vígalom és Bábok Éjszakája, júniusban Tűz Éjszakája, júliusban Mesék Éjszakája, szeptemberben Gombóc Artúr Fesztivál, októberben Holnemvolt Mesekönyv Hét és Hetedhét Halloween, novemberben pedig a Márton napi Liba Buli várja majd a nagyközönséget.

Óriásvidra, takin, pudu, kubai krokodil

Több változás is várható idén az Állatkert óriásvidráinál. A Dél-Amerikában őshonos, veszélyeztetett állatfajjal 2014-ben kezdett foglalkozni a városligeti intézmény, kapcsolódva a faj megmentése érdekében létrehozott európai állatkerti tenyészprogramhoz. Azóta az óriásvidrák a közönség egyik kedvencévé váltak, különösen a mozgékony, vidám állatok etetését szokta nagy érdeklődés kísérni. A jelenlegi három állat közül az egyik bekerült a faj visszatelepítési programjába. Az Alondra nevű nőstényt a közeljövőben Argentínába szállítják, ahol egyrészt egy másik állatkertből érkező hímmel szoktatják össze, majd – megfelelő előkészületek után – visszajuttatják őket természetes élőhelyükre. Természetesen a Fővárosi Állat- és Növénykert közönsége sem marad óriásvidra nélkül, sőt, az állományban egy hím állat beszerzésével olyan változásokat terveznek, amelynek nyomán a jövőben remélhetőleg kölykök is születhetnek majd.

Tovább folytatódik a Himalája térségében honos ritka patás, a mismi takin budapesti tenyészállományának kialakítása. Az Állatkertnek korábban szecsuáni takinja volt, de az európai tenyészprogrammal összhangban a tavalyi évben a kert a mismi takinok tartásába fogott bele. Theo, a fiatal hím már birtokba is vette kifutóját, s az év során várhatóan két nőstény is érkezik mellé.

Teljesen új fajokkal is kiegészül a gyűjtemény. Már megérkeztek, és birtokba is vették otthonukat a puduk, más néven déli törpeszarvasok. E Dél-Amerikában őshonos, ritkulóban lévő és ezért sebezhető állatfaj két egyede a Pampakifutóban látható, közös férőhelyen a sörényes hangyászokkal. További újdonság lesz a kritikusan veszélyeztetett kubai krokodil: az állatok az elkövetkező hetekben érkeznek majd meg az Állatkertbe.

Új „nebulók” a Cápasuliban

Számos újdonság várható a Cápasuliban is. A Holnemvolt Vár egyik attrakciójaként decemberben megnyílt bemutatóhelyen, ahol az ifjú cápák a közönség szeme láttára cseperednek fel, már most is négyféle cápa (feketeúszójú szirtcápa, zebracápa, homokszínű és rozsdás dajkacápa), továbbá a ráják több faja és sokféle rajhal is látható. A tavasz folyamán egy újabb cápafaj (fehérúszójú szirtcápa) is érkezik, illetve a meglévő zebracápa is társat kap maga mellé. A cápákon kívül újabb ráják, köztük sasrája is érkezik, és lesznek új, eddig be nem mutatott rajhalak is.

Az új állatok mellett a szezonban folyamatosan fejlesztik a Cápasuli közönségprogramjait is. A tervek között szerepel, hogy a cápák etetésére, illetve az egyéb, az állatgondozók által könnyűbúvár felszerelésben végzendő műveletekre is előre meghirdetett időpontban, közönségprogramként kerül majd sor.

Kisállatok minden mennyiségben

Prof. dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója alig győzte elsorolni, mennyi kisállatot, kölyköt és fiókát láthat mostanában a nagyközönség. A kisállatok között vannak olyanok, amelyek ugyan már régebben születtek, de mivel fajukra lassú egyedfejlődés jellemző, a közönség még most is kölyökként láthatja őket. Ez a helyzet például AnnaHanna és Lone, a két orangután kölyök, Indigo, a gorillabébi, valamint Arun, a kiselefánt esetében. A tavaly világra jött kisállatok közül egyre önállóbb Remba, a zebracsikó, és Flódni, a sörényes hangyász kölyök, de persze még mindig rá vannak szorulva az anyai gondoskodásra. Az ősszel született, ritka aranyhasú mangábé kölyök is szépen cseperedik, s azóta már az is kiderült róla, hogy kislány.

A kisállatok külön csoportját alkotják az ifjú erszényesek. Ezeknél az állatoknál ugyanis az újszülöttek hónapokig az erszényben fejlődnek, így megesik, hogy az év utolsó hónapjaiban világra jött kölykök a gyakorlatban már a következő év kisállatai közé számítanak, hiszen akkor láthatja meg őket a nagyközönség is. Éppen ez a helyzet a Bennett-kenguruk, a rókakuzuk és a vombatok esetében is. A Bennett-kenguruknál jelenleg három nőstény erszényében is van kölyök, akik már rendszeresen kilesnek az erszényből, sőt, néhány héten belül várhatóan az erszényen kívülre is kimerészkednek. A kúszó erszényesek közé tartozó rókakuzuknál a kölyök már csak nagy ritkán tér vissza az erszénybe, s általában anyja hátán szokott csimpaszkodni. Egy másik kúszóerszényesnél, a kuszkusznál szintén van kölyök, jóllehet ő már csaknem teljesen önállósodott. A legújabb – immár a negyedik Budapesten született – vombatkölyök megcsodálásához viszont most még elég nagy szerencse kell, de az állatkerti szakemberek szerint március végére itt is megnövekszik annak az esélye, hogy a közönség a saját szemével láthassa a jövevényt.

A ténylegesen az idei évben született kisállatokból sincs hiány! Január elseje óta a vízidisznóknál, a zöld agutiknál és több hüllőnél (boa, gyászos gekkó) is volt gyermekáldás, nemrégiben pedig a veszélyeztetett fajnak számító ázsiai vadkutyáknál (vörös farkas, illetve dól néven is ismert faj, amely A dzsungel könyvének köszönheti világhírét) is születtek kölykök, két anyától összesen hét apróság.

A szezonnyitó sajtótájékoztatón az Állatkert azt is bejelentette, hogy április 1-től átalakítják a kedvezmények rendszerét, jobban kedvezve a családoknak, illetve a pedagógusoknak is. Az egyik legfontosabb változás a családi kedvezményt érinti. A családi jegyet, amelynek ára mindig kedvezőbb a megfelelő számú felnőttjegy, illetve az eleve kedvezményt jelentő gyermekjegy együttes árához képest, eddig csak kettő, vagy annál nagyobb számú gyermekkel érkező családok válthatták meg. Áprilistól kezdve viszont az egy gyermeket nevelő családok számára is elérhető lesz a családi kedvezmény. Jelentős változás az is, hogy a kedvezményes gyermekjegy 14 éves korhatárát 18 évre terjeszti ki az Állatkert.

A családok mellett jelentős kedvezményt kínál az Állatkert a pedagógusoknak is. A tanulmányi csoporttal érkező pedagógusok számára (a csoport létszámával arányos számban) díjmentes a belépés, de a pedagógusok akkor is jelentős kedvezményt tartanak, ha csoport nélkül, akár egyedül, akár családtagjaikkal érkeznek, az ilyen esetekben ugyanis pedagógus igazolvánnyal jelképes, 200 forintos áron lehet belépni.

A klasszikus éves bérletek rendszerének megtartása mellett az Állatkert bevezeti a „4 évszak bérletet”. Ez – adott kedvezmény kategórián (pl. felnőtt, gyermek, diák, szenior stb.) belül – három jegy áráért négy belépésre jogosít, amelyek közül az egyik a téli időszakban vehető igénybe. Az Állatkert ezzel egyrészt azoknak szeretne kedvezni, akik többször jönnének ugyan, de azért nem olyan gyakran, hogy a korlátlan számú belépésre jogosító éves bérletet megváltsák. A bérletet megváltók négy látogatásonként egy jegy árát takaríthatják meg, ráadásul így a jegyváltással sem kell négy alkalommal fáradni.