Ujjal lenyomott mérleg, szeletelt felvágott alá bedugott vég, dupla csomagolópapír, vizezett csapolt sör – ki ne emlékezne még ezekre az eladói trükkökre? Azt gondolnánk, a szuper- és hipermarketek korában már a múlté az ilyesfajta vevőkárosítás. Nem, ezek se tűntek el, és jöttek melléjük kifinomultabb, még arcpirítóbb bolti csalások.
Akciók
Az akciók során számos trükk bevethető, a bolti átverések legnagyobb hányadát így követik el.
Még nem él
Az üzlet kirakatába is ki van téve az akciós újság, a gyanútlan vevő bemegy és keresi a kiszemelt árut. A pénztárnál azonban megdöbben a fizetendő magasabb áron. A reklamálásra általában az a válasz: „Még nem él az az akció, csak holnaptól.”
Nem teszik be
Az akciós újságban szereplő terméket egyszerűen nem teszik ki a polcra – avagy épp beveszik – nehogy a vevő olcsóbban jusson hozzá (ez olyan kurrens termékeknél fordulhat elő, amelyről tudják, hogy majd a jövő héten, normál áron elkel).
Megtévesztő kihelyezés
Az akciós árcédula fölé nem a megfelelő terméket, hanem ahhoz nagyon hasonlót helyeznek ki – pl. más gyártóét. A gyanútlan vevő az árcédula fölöttit emeli le a polcról, sokszor azért, mert nem tudja elolvasni a nagyon apró betűs árcédulát.
Hamis az árcédula
X gyártó nagyobb kiszerelésű tejföle akciós, ám a pénztárnál nem azt az árat ütik be. A reklamálásra a válasz: az a 390 g-osra vonatkozik, ez pedig 375 g-os. Utólag ellenőrizve az árcédula mikro betűit: valóban ez van kiírva. Csakhogy 390-osat nem gyártanak.
Akár az akciós fejezetbe is kerülhetett volna a következő sztori.
Nem húzza le
„A Real Mizse akciós volt, 75-ért, a sima Mizse 89 – meséli egy idősebb, budapesti hölgy. - Mivel ugyanaz a víz van benne, az olcsóbbat választottam. Két üveggel leemeltem, és kiszámoltam a 150 Ft-ot. A pénztárnál nem húzták le a vonalkódot, ránézésre mondta a pénztáros, hogy 180 Ft. Mondom 75 + 75 = 150. Mire a pénztáros: „Jól van, tessék csak hagyni, fizessen, amennyije van.” Még ő szégyenített meg, hogy nincs annyi pénzem, hogy kifizessek 2 üveg vizet! Aztán rájöttem, hogyan akart csalni: amikor már nincsenek ott a vevők, a leolvasóval az olcsóbb víz vonalkódját olvassa le, hogy meglegyen a leltározásnál a darabszám, és a különbséget, 30, azaz harminc forintot elteszi.”
Kétszer húzza le
Ősi trükk többet számolni ugyanabból az áruból – reklamálásra pedig nyugodt szívvel mondhatja a pénztáros, hogy „bocs, hozzáért még egyszer.”
Tény, hogy a kisboltokban lehet elkövetni a legtöbb csalást, és ezen nemcsak az ún. „maszek” boltokat értjük, hanem a franchise-ban működtetett üzletláncok - mint a CBA, Coop, Real és társaik – kisebb, „családi” egységeit. Ott, ahol nincs „ránézésre beütök egy árat” rendszer, ahol minden egyes terméknek vonalkódja van – mint pl. a hipermarketek – sokkal kisebb a veszélye, hogy csalás áldozatává válik a vevő.
