„Színház az egész világ...”Még akkor is, ha történetesen a színház új vezetője a „nem kell hozzá érteni ahhoz, hogy igazgassuk” elv mentén irányít. Karakterének emberi és szak-emberi hibái, humoros, olykor abszurd szituációkba sodorják őt és az alárendelt színházi szakembereket.

A tehetséges manipulátor beosztottjai gyanútlanul sétálnak be jól előkészített csapdáiba – amelyekkel pozícióját erősíti –, miközben próbálnak megfelelni a „főnök” elvárásainak, szakmai meggyőződésüket háttérbe szorítva.

 Színpadon – és színpadon túl – az emberi konfliktusok kortalanok, csak a kellékek és jelmezek lesznek korról korra, jelenetről jelenetre modernebbek.

A játék vég nélkül folyik – a hatalomért.

A kérdés, hogy meddig feszíthető a húr és ki mondja ki: állj, ennyi volt!

 FÜGGÖNY!

 A DARABRÓL

 „A történet két térben játszódik, az igazgatói irodában és a művészbüfében. Utóbbi az ottani közösség legfontosabb találkahelyének számít. Az igazgatói iroda ezzel szemben az a hely, ahol a „fontos események” zajlanak. A főszereplői színházi emberek, kivéve az intézmény élére kinevezett új igazgatót, akinek fogalma sincs a színház működéséről. Meglepő és mulatságos elképzelése van például arról, hogyan lehet „költséghatékonyan” színre vinni a Rómeó és Júliát. Ahhoz viszont nagyon ért, hogyan játssza ki egymás ellen a munkatársait. Kiváló manipulátor. A többi karakternek szintén megvan a saját önös célja, ugyanakkor mindegyik alárendelt típus. Hozzászoktak ahhoz, hogy megfeleljenek a felsőbb utasításnak. Az egyetlen kivétel a főrendező, aki fölveszi a kesztyűt és csatába száll az igazgatói intrikákkal szemben. Lényegében két ember hatalomért vívott harcát látjuk” – foglalja össze dióhéjban Bozsó József rendező, mit fog látni a színpadon a közönség, míg a Vida Péter által megformált új igazgatót így jellemzi: Szakértelme korántsem művészi, színházi, hanem „csak” vezetői. Célja pedig nem más, mint hatalmának megszilárdítsa és a vetélytársak kiiktatása. Ehhez a célhoz miden eszközt gátlástalanul bevet, minden munkatársnak kihasználja emberi gyarlóságát, az életszituációiból adódó sebezhetőségét. Mégsem fekete-fehér minden. Ez az ember nem véletlenül van ott, ahol van: tehetséges csirkefogó. Minden politikai rendszer jolly jokere”, humoros, sőt vicces, utálva szerethető figura.”

 Szereplők

Hamar Imre színházigazgató: Vida Péter

 Zsuzsa, a titkárnője: Tóth Eszter

 Zsolt, a művészeti titkár: Hajmási Dávid

 Bálint, a főrendező: Mózes András 

Éva, a színésznő: Bánovits Vivianne

Laci bácsi, kiöregedett színész: Hunyadkürti István 

 Rendező: Bozsó József

 Bemutató: 2016. április 30.