Mintha az időben visszamennénk bő kétszáz évet. Ismét találkozik Haydn és Esterházy. Esterházy Péter írt szöveget Dubóczky Gergely karmester felkérésére Joseph Haydn Krisztus hét utolsó szava a keresztfán című művéhez.
MŰSOR:
Joseph Haydn - Esterházy Péter: Hét utolsó szó
KÖZREMŰKÖDIK:
Budapest Sound Collective
Vezényel: Dubóczky Gergely
Esterházy Péter szövegét előadja: Mácsai Pál és Hámori Gabriella
Látvány: Izsák Lili
A művet Joseph Haydn a dél-spanyol város, Cádiz felkérésére komponálta 1785-ben. Bemutatásakor a templom belső terét fekete kendőkkel fedték be, csak középen világított egy lámpa. A húsvéti liturgia részeként hangzott el a Krisztus hét utolsó szava a keresztfán (Die sieben letzten Worte unseres Erlösers am Kreuze) című zenemű, a hét megszólaláshoz kapcsolódott a cádizi püspök prédikációja. A 18. századi szentbeszédek helyére került most Esterházy Péter szövege.
Joseph Haydn élete meghatározó részében az Esterházy család szolgálatában állt: évtizedeken át Eisenstadtban (Kismartonban) és Fertődön alkotott és muzsikált. Művészi alkotómunkája szorosan összefonódott az osztrák-magyar kultúrával. A közös örökség továbbvitelének finom példája az, hogy Haydn-ciklusához most Esterházy Péter írt szöveget.
A kortárs szövegeket a koncerten Mácsai Pál, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész, az Örkény István Színház alapító igazgatója, valamint Hámori Gabriella, Jászai Mari-díjas és Junior Prima díjas színésznő olvassafel.
A darab felépítése: Bevezető - 7 szonáta - Földrengés. A záró Földrengés tétel fortissimójának kivételével valamennyi tétel lassú (largo, lento, grave, adagio). A szonáták között hangzanak el a szövegbetétek.
A Budapest Sound Collective 2013 ősze óta működik az alapító karmester, Dubóczky Gergely művészeti vezetésével. A zenekar egyes koncertekre szerveződik, jelentős zenekarokban (például a Nemzeti Filharmonikus Zenekarban, a Budapesti Fesztiválzenekarban és a Liszt Ferenc Kamarazenekarban) játszó, tapasztalt, valamint fiatal zenészek dolgoznak itt alkalomszerűen együtt.
Dubóczky Gergely matematikusi tanulmányait követően summa cum laude diplomázott 2011-ben a Zeneakadémián (LFZE). A következő két évben Kocsis Zoltán asszisztenseként, a Nemzeti Filharmonikusok betanító karmestereként dolgozott. A hazai egyetem mellett a Bard College ösztöndíjasaként tanult New York államban, majd a bécsi zeneakadémián, Mark Stringer osztályában. Több mesterkurzus résztvevője volt, többek között Eötvös Péter, Erwin Ortner, Bertrand de Billy, Daniel Harding kurzusain vett részt. 2014-ben a Bayreuthi Ünnepi Játékok ösztöndíjasaként vendégszerepelt a bayreuthi fesztiválon. 2014 óta Fischer Ivánnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozik együtt.
Öt éve vezet a Semmelweis Egyetem hallgatóiból álló Medikus Zenekart, emellett 2014 szeptemberétől a Bartók Béla Konzervatórium szimfonikus zenekarának vezetője. Elkötelezett híve a barokk és a kortárs zenének is: a barokk continuo-játék mellett számos kortárs mű ősbemutatója fűződik a nevéhez. Gyakori közreműködője különböző színházi és operaprodukcióknak. Dubóczky fontos célkitűzése a kortárs művek és a különlegességek bemutatása, ezek sorába illik a Haydn-Esterházy-ősbemutató is.
Izsák Lili díszlet- és jelmeztervező építésznek tanult, de doktori (DLA) fokozatát már Színház és Filmművészeti Egyetemen szerezte. Az építészeti szemlélete meghatározó színpadi terekről való gondolkodásmódjában. A Krétakör Siráj című, díszlet nélkül, üres térben, civil ruhákban játszott darabjának hatására kezdett foglalkozni díszlettervezéssel. Azóta az egyik legnépszerűbb a szakmájában: dolgozott a Katona, a Bárka, az Örkény, a Szkéné, a Merlin, a Nemzeti és számos más színház produkcióin. 2007-ben megkapta a legjobb jelmeztervezőnek járó díjat a POSzT-on. 2010-ben Junior Prima díjat kapott.
„Az egyik legalapvetőbb szempont, hogy a zene és a szöveges betétek koherens egészet alkossanak, erősítsék egymást. Ugyanez vezérelt engem is, amikor Esterházy Pétert felkértem. Nagyon megtisztelő, hogy volt hozzá kedve és elvállalta. Mivel a mű első, zenekari változatában nem szerepel szöveg, nem merült fel a későbbi oratórium anyagának felhasználása, így egy teljesen új, független szöveg született. A munkafolyamat pedig úgy zajlott, hogy kapott tőlem egy felvételt, valamint egy kottát, de ezenkívül nem szóltam bele semmibe. Később az elkészült szöveget olvasva és a zenét belülről hallgatva már azonnal láttam, hogy mennyire pontosan dolgozott, mennyire az született meg, amit elképzeltem korábban. Egy nagyon erős ívű, folyamatos figyelmet igénylő és egyben rendkívül érdekes mű született így. A zene és a szöveg a saját medrében, ívében halad egymás mellett, olykor összekapcsolódva, egymást erősítve. Haydn és Esterházy szó szerint szerzőpárossá avanzsáltak és egységes műként tekinthetünk a megszületett Hét utolsó szóra - nyilatkozta Dubóczky Gergely.
